Mit csinál a laktációs szaktanácsadó?

Itt van a nagyi, a csecsemős, a gyermekorvos, a védőnő, és még egy csomóan, akik örömmel adnak tanácsot. Minek a szoptatáshoz külön szakember? Ha boldogulsz nélküle, persze az a legjobb. Ám előfordul, hogy speciális felkészültségre van szükség a probléma megoldásához.

Sződy Judit írása

Tíz éve még szinte senki nem tudta, hogy léteznek olyan szakemberek, akik kifejezetten a szoptatás támogatásával foglalkoznak. Ma már Semmelweis Egyetemen szerezhetik meg a nemzetközi laktációs szaktanácsadói (IBCLC – International Board Certified Lactation Consultant) vizsgához szükséges tudást, akik erre a pályára kívánkoznak. A vizsgára engedés feltétele több száz óra gyakorlat és egészségügyi előképzettség.

A nagymamám kinevetne

Sokszor hallom, hogy régen mindenki tudott szoptatni, nem kellett senkinek tanácsadó. Ez igaz is, meg nem is. Régen a szoptatás – néhány kivétellel – nem volt választható. A kisbaba élete függött attól, hogy szoptatják-e vagy sem, ha az anyának nem sikerült, a többi nőre volt utalva, ez volt az egyetlen biztosíték a baba életben maradására. Próbálták más állat tejével, pépekkel, húslevessel életben tartani a csecsemőt, de többnyire vagy az elégtelen táplálékbevitel vagy a fertőzés csökkentette az esélyeit. És, hogy régen ne kellett volna tanácsadó? Biztos volt, akinek kellett. Ott volt tanácsadónak a bába és az idősebb nők, akik mind sok gyereket szoptattak már. Csakhogy régen a legtöbb nő már egészen kiskorától szívta magába azt a tudást, ami a szoptatáshoz szükséges. Csecsemőkortól nők között élt, ahogy növekedett, születtek körülötte új kisbabák, látta, hogy őket hogyan szoptatják, látta a nehézségeket, a megoldásokat, látta, hogy a macska meg a kutya hogyan szoptat és hogyan választja el kicsinyét. Valójában születésétől fogva tanulta a „szakmát”.

Miben különbözik ettől a mai világ?

Ma az anyatej hiánya, a szoptatás elmaradása a mi kulturális közegünkben nem sodorja életveszélybe az amúgy egészségesen született kisbabákat. Ma az anyák és orvosok tudják ezt, és sokan a szoptatást és a tápszeres táplálást egyenrangú alternatívaként állítják be. Ma az anyák nem készülnek születésüktől fogva az anyaságra, hanem valójában rájuk zuhan ez a felelősségteljes feladat. Ma már sokkal többet tudunk a szoptatásról, mint régen, ezért olyan nehéz helyzeteken is át tudjuk segíteni az anyákat, amelyeken száz éve még nem lehetett volna. A mai nagyszülők többsége abban az időszakban nevelte a gyerekét, amikor bűn volt a babát három óránál gyakrabban mellre tenni, éjszaka szoptatni és fél éves korig várni a hozzátáplálással. Ebből rengeteg tévhit származik, ami összezavarja a mai szülőket. Ráadásként ott van számos kulturális beidegződés, ami komoly akadályt jelenthet a szoptatni kívánó anyának. Ezeknek a nehézségeknek a legyőzéséhez nagyon sok támogatás szükséges. Ezért van szüksége egyes anyáknak szoptatási szaktanácsadóra.

Kórházban, rendelőben, a család otthonában

Ma már sok IBCLC dolgozik egészségügyi intézményekben. Legtöbbjük az alapszakmáját űzi, és mellette segít az anyáknak, ha az ideje engedi. Gyermekgyógyászok, más orvosok, ápolók, szülésznők, csecsemős nővérek, védőnők, és még sok más szakma képviselője rendelkezik érvényes szaktanácsadói kártyával. Csak egy-két szülészeten oldották meg eddig, hogy teljes állású laktációs szaktanácsadó segítsen az anya-baba párosnak közvetlenül szülés után és az első napokban – bár erre igen nagy szükség volna mindenütt.
Léteznek laktációs ambulanciák országszerte, melyek többsége társadalombiztosítással vehető igénybe, míg néhány magánrendelő részeként működik.
És vannak laktációs szaktanácsadók, akik elmennek a család otthonába, és ott nyújtanak segítséget.

Két-három óra?

Ha valaki házhoz hívja a laktációs szaktanácsadót, a legjobb, ha számít arra, hogy két, három, vagy több órát is együtt fognak tölteni. De arra is számíthatnak, hogy mindez nem lesz unalmas. Hogy minek ez a sok idő? Természetesen benne foglaltatik a probléma megfogalmazása, és a fontosabb információk összegyűjtése a várandósságról, a szülésről, a kisbabáról, a családról, az eddigi tapasztalatokról, a szoptatással kapcsolatos elképzelésekről, tervekről és a jelenlegi mindennapi gyakorlatról. A tanácsadó a szülő engedélyével megvizsgálja a kisbaba száját, nyelvét, szájpadlását, izomtónusát és az anya mellét, mellbimbóját, ha ez szükséges.

A cikk folytatása a HelloBaby oldalán olvasható.